Szalafizmus, a rettegett és titokzatos vallási irányzat

Az arab országokat megrázó, bő két és fél éve tartó forrongás kapcsán sok jelentésben egy kalap alá veszik a dzsihádistákat (a hitetlenek elleni szent háború hirdetőit) és a szalafistákat, holott az utóbbiak egy roppant sokszínű, távolról sem egységes csoportot alkotnak.

A szalafisták a magánéletre is kiterjesztik az iszlám tanításának merev értelmezését, míg a dzsihád hívei készek a vallás nevében fegyveres harcot vívni. Közös nevezőjük az antidemokratikus világkép, az iszlám modern felfogásának elutasítása, valamint annak hirdetése, hogy vissza kell térni a "tiszta elődök" (arabul: asz-szalaf asz-szálih) példaképeihez.

A berlini Zentrum Demokratische Kultur (ZDK) szakértői szerint a szalafizmus az iszlamizmus egy válfaja, azzal a különbséggel, hogy a szalafisták puritánabbak, mint az iszamisták, például a Muzulmán Testvériség hívei. Ők úgy akarnak élni, mint "tiszta elődeik" éltek Mohamed próféta és utódai korában, a VII. és VIII. században. Szerintük ugyanis a középkori ősök szó szerint követték a korán és a szunna tanítását, s így az iszlám egyetlen "tiszta" formája szerint éltek. Magától értetődik, hogy a régi elődök életéről vallott elképzelés tág teret hagy az értelmezésnek...

Világképüket illetően a szalafisták nemcsak a demokratikus társadalmaktól határolódnak el, de a többi muzulmántól is. A síiták és az alaviták az ő szemükben egyszerűen hitetlenek. Ugyanakkor a szunnitáknak azt a nagy többségét, amely nem felel meg a szalafista ideáloknak, szintúgy hitetlennek vagy hitehagyottnak tekintik.
A puritán szalafisták többnyire visszavonultan élnek, s beérik azzal, hogy merev iszlámfelfogásukat a magánéletükre korlátozzák. Akadnak viszont térítő szalafisták is, akik aktívan próbálnak új tagokat toborozni a mozgalom számára. A ZDK adatai szerint ők alkotják a legnépesebb csoportot a szalafizmus hívei között.

Elsősorban utcai akciókkal próbálkoznak. Célcsoportjukat főként fiatalkorúak és fiatal felnőttek alkotják, olyanok, akik utcai bandákba szerveződnek. A térítők hivatalos indoklása az, hogy így próbálják megmenteni a fiatalokat a bűnözés és a drogfogyasztás örvényéből, bevonva őket a szalafisták közösségébe.

A puritánok és a hittérítők mellett a ZDK nyilvántart egy politikai-dzsihádista áramlatot is, amely ugyanazt a célt követi, mint a térítők, ám radikális módon. Nyíltan hirdeti a gyűlöletet valamennyi hitetlen ellen, és törvényes eszköznek tartja a fegyveres harcot, a szent háborút. Ugyanakkor ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy hívei készek is fegyvert ragadni.